Angol teliv�r:

Ez a fajta, mely jelleg�t tekintve egy melegv�r� l�, a XVII-XVIII. Sz�zadban alakult ki az Egyes�lt Kir�lys�gban, Angli�ban. A vil�g leggyorsabb, leg�rt�kesebb fajt�ja. Sz�mos fajta kialakul�s�ban, keresztez�s�ben j�tszott szerepet. F�k�nt a sportl�teny�szt�sben j�tszott nagy szerepet. Nagy szerepe van a l�versenyz�sben is. A kiindul� �llom�nyt a Galloway adta. Ezen k�v�l m�g k�t fajta j�tszott nagy szerepet az Angol teliv�r kialakul�s�ban. Ez a Spanyol l�, �s Arab l�, mely temperamentumot, min�s�get �r�k�tett, �s eg�szs�get.

Az Angol teliv�rt tartj�k a legnemesebb fajt�nak. Magyarorsz�gon az angol teliv�r meghonos�t�sa Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik.

Erre a fajt�ra jellemz�, hogy az egy�b l�fajt�k azonos testr�szeivel �sszehasonl�tva hosszabbak. B�tor, �m egyes egyedek neh�z term�szet�ek, idegrendszer�k kiss� t�lfesz�tett. Feje sz�raz, mar hossz�, izmos, kiemelked�, lapock�ja hossz�, er�s, d�lt, j�l izmolt. Eleg�ns nyak, t�rt nyer� v�gtaugr�st tesz lehet�v�. Mellkasa m�ly, �gy�ka feszes, v�gtagjai j�l inaltak, hossz�ak, finomak. Gyorsak, mely a h�tuls� hossz� l�baknak k�sz�nhet�.Marmagass�ga 150-170 cm k�z�tt van. Sz�rk�rm�rete 20 cm k�r�l van. Sz�nei: B�rmilyen sz�n, kiv�ve a tark�t. Jellemz� sz�ne a pej, s�rga, fekete, sz�rke.

H�tasl�nak alkalmazz�k, illetve f�k�nt a l�versenyek v�gett tartj�k. K�t �ves teliv�rekkel m�r versenyeznek. A vil�g legelterjedtebb kult�rfajt�j�nak tartj�k sz�mon.

Arab teliv�r:

A legr�gibb kult�rfajt�k egyike, �s a legfontosabb alap�t�ja a vil�g l�fajt�inak. Hatalmas szerepe volt az Angol teliv�r kialakul�s�ban. Ezt a fajt�t m�g id�sz�m�t�sunk el�tt teny�sztett�k ki. Az Arab-f�lsziget a haz�ja. Mennyire id�sz�m�t�sunk el�tti? Bizony�t�kok vannak arra, hogy mintegy id�sz�m�t�sunk el�tt 2000 �vvel l�tezett ez az arab jelleg�, igen k�zkedvelt fajta.

A VII. sz�zadban kezdett elterjedni szerte a vil�gon. Mozg�kony, kitart�, sz�v�s �s ig�nytelen. Sz�vesen haszn�lt�k had�szatban is. Magyarorsz�gra is ez id� t�jt ker�lt ide a fajta. 1789-ben alap�tott�k meg Magyarorsz�g legh�resebb Arab lovat teny�szt� m�nes�t. B�boln�n. A legh�resebb arab m�nes El Zahraa volt, ahonnan sz�vesen import�ltak �szak-Amerik�ba is arab lovakat. 1967-ben alakult meg a World Arabien Horse Organisation (Arabl�-teny�szt�k Sz�vets�ge). Magyarorsz�gi teny�szt�szervezete pedig az Arabl�-teny�szt�k Magyarorsz�gi Egyes�lete, B�bolna.

Az egyik legszebb l�fajta (b�r mindenkinek m�s az �zl�se, �gy mindenki m�st gondol err�l), mely ugyanakkor hib�tlan l�fajta. Figyelmetekbe aj�nlom a k�vetkez� p�r �sszehasonl�t�sokat: M�s fajt�k 18 bord�val, 6 �gy�kcsigoly�val, 18 farokcsigoly�val rendelkezik. Az Arab fajt�nak 17-5-16. B�tor, �s nemes. Farokt�z�se magas. Feje lehet csukafej, kicsi, sz�les tark�val �s

homlokkal, elv�konyod� pof�val. Szemei nagyok, sz�lesen �l�k, f�lei apr�k, orrny�l�sa t�g, s�r�nye �s a farka selymes. A farok sohasem ny�rt. Nyaka karcs�, hossz�. H�ta �s �gy�ka r�vid. A far egyenes, �szt�v�r izomzat�. Lapock�k kev�ss� d�ltek. �velt bord�k jellemzik, m�ly mellkassal, lapos l�bt�vel �s r�vid l�bsz�rakkal. V�gtagjai ac�losak, ritkas�g a csontkin�v�s. Kem�ny, j� alak�, ellen�ll� pat�k, melyek kicsik, szil�rd szerkezet�ek. Mozg�sa kecses, k�nnyed, t�rt nyer�.

147-155 cm magas. Szalaggal el�rheti a 165 cm-t is. �vm�rete 173-180 cm, sz�rk�rm�rete 17,5-19 cm. B�rmilyen sz�nben el�fordul, kiv�ve a tark�t. De legelterjedtebb sz�nei a sz�rke, pej, s�rga �s a fekete. Ezt az intelligens, szel�d �s k�nnyen kezelhet� fajt�t h�tasl�nak hasznos�tj�k.

Andal�z:

Eur�pa kedvenc lov�nak tartott�k sz�mon, �s er�szeretettel haszn�lt�k a lovasiskol�kban. Ez a spanyol l� nagyon sok fajta kialakul�s�ban j�tszott szerepet, t�bbek k�z�tt az amerikai fajt�k egy r�sze is bel�le sz�rmazik.

A teny�szt�s k�zpontja Jerez de la Frontera, Sevilla �s Cordoba. Az Andal�z Teny�szt� Sz�vets�g 1912-ben alakult. Ha minden igaz, az Andal�z l� a Tarp�n, Sorraia �s a Berber fajt�kb�l alakult ki. Ami a leg�rdekesebb, hogy az Andal�zt elfogadj�k a Lusitano fajt�j�ban, de ezt visszafele nem. �rdekes. Nemes megjelen�s�, szeret menni, b�r nem mondhatni gyors l�nak. A feje nemes jelleget mutat, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye �s a farka gyakran hull�mos, �s meglehet�sen d�s, hossz�. A faj�ra jellemz� az er�s cs�nk, kiv�l� csontozat, szab�lyos pat�k, a r�vid, izmos j�l �velt nyak �s az er�s, sz�les v�llt�j�k �s a lapocka, mely kev�sb� d�lt a teliv�r�n�l.

K�z�pnagy termet� l�, viszonylag alacsony, szemek mandulaform�j�ak, homlok sz�les �s lapos. Fara meglehet�sen lejt�s.

Bottal m�rt marmagass�ga 157-160 cm, �vm�rete 180-185 cm, sz�rk�rm�rete 19-20 cm.

Sz�nei a sz�rke, pej, ritk�n s�t�tpej �s s�t�t m�js�rga. R�gen akadt tarka is az Andal�zok k�z�tt.

H�tasl�nak hasznos�tj�k. Gyorsan tanul, megb�zhat� �s j� sz�nd�k�. A spanyolokra jellemz� temperamentumoss�g is meglelhet� benn�k. Akci�s mozg�s�. Kiv�l� a magasiskolai d�jlovagl� feladatokra.

A fajta az eg�sz vil�gon kedvelt a mai napig.

Shagya Arab:

A Shagya arab, Magyarorsz�g fajt�inak egyike. Ezt a fajt�t nagy becsben tartj�k mind a magyarok, mind a k�lf�ldiek. Kiv�l� h�tasl�, h�res a min�s�g�r�l. Arab jelleg� �s a XIX. sz�zadb�l sz�rmazik. Sokan �sszet�vesztik a Shagya arabot az Arab teliv�rrel. Pedig az�rt van k�l�nbs�g. N�zz�tek csak: A teny�szt�s c�lja eredetileg egy katonm�n l�trehoz�sa. A B�bolnai M�nest 1789-ben alap�tott�k. 1816 ut�n a teny�szt�si el��r�sok megkomolyodtak a Shagya-val szemben, meghat�rozt�k a teny�szc�lt, miszerint a kanc�kat csak keleti v�r� m�nek fedezhetik.

�gy a fajta magas arab v�rh�nyaddal rendelkezik. �gy term�szetesen a fajta kialakul�s�ban a legnagyobb szerepet az Arab l� kapta, err�l is kapta a nev�t (Arab). Az Arab L� Teny�szt�inek Sz�vets�ge 1972-ben alakult. A fajt�t �n�ll� fajtak�nt csak 1978-ban ismert�k el. Egy�bk�nt, hogy visszat�rj�k a fajta kialakul�s�ra, h�rom fajt�t kell az Arab teliv�ren k�v�l megeml�ten�nk, amelyek hozz�j�rultak a Shagya Arab fajt�hoz. Ez a spanyol, a magyar, �s az angol teliv�r. A Shagya, az Shagya Arab fajt�nak az alap�t� m�n�nek a neve. Ez�rt lett Shagya Arab. B�boln�ra 1836-ban �rkezett Sz�ri�b�l, 160 cm-es, sz�rke m�n volt.

T�megesebb mint az Arab teliv�rek, a marja is kifejzettebb, �s a lapock�ja is d�ltebb. A fej gy�ny�r�, bar�ts�gos �s el�kel�, sz�les homlokkal, kifejez� szemekkel. A f�lek kicsik, a nyak magasan illesztett, nem t�l hossz�. A h�t k�z�phossz�, olykor r�vid, az �gy�k t�k�letes. A far terjedelmes, a h�ts� v�gtagok szab�lyosak, az �z�letek sz�razok, a pat�k szab�lyosak. A farokt�z�s magasan helyezkedik el. Energikus, gyors, v�gt�ja kerek. Marmagass�ga 160 cm k�r�li, sz�rk�rm�rete 19-20 cm. B�rmilyen sz�nben el�fordul, de a leggyakoribb a sz�rke, pej �s a fekete.

H�tasl�nak kiv�l�, de fogatl�nak, kocsil�nak is alkalmas. Tal�lkozhatunk a fajt�val d�jugrat�sokon �s d�jlovagl�sokon is. �l�nk v�rm�rsekl�t�, de szel�d �s tanul�kony.

Gidr�n:

Magyarorsz�gi Mez�hegyesi M�ntelepen teny�sztett�k ki 1816-ban, az Arabian fajta egyik egyed�vel (Siglavy Gidran). 1817-ben ez a gesztenyepej/pej sz�n� cs�d�r 6 csik�t nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kanc�kkal. K�s�bb ezek a csik�k Mez�hegyesre ker�ltek, �s ott a fajta alap�t�i lettek. 1820-ban a spanish-naples kanc�nak csik�ja sz�letett, 2. Gidran, �s � lett a fajta alap�t�ja. 1855-ig a Gidran fajta anya�llatai 33%arabian, 22% transilvanian, 16%spanish, 16%nonius, 6%hungarian natives �s 6% gidran kanc�k voltak. Azt�n megjelent az angol teliv�r �s 1893-ban 3 gener�ci�n kereszt�l

haszn�lt�k a fajta "ut�lagos" fejleszt�s�re.

Shagya Arabian cs�d�r�kkel m�gtov�bb fejlesztett�k a fajt�t. Az "eredm�ny" a fajta m�sik t�pusa lett, amely kiv�l� v�gta �s ugr�k�pess�gekkel rendelkezett. A modern Gidran fajta tehetts�ges lovagl�sban �s driving- ban (lovaskocsikn�l); tov�bb� k�l�n�sen ismertek az atl�tikai k�pess�geikr�l, j�l kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet�kr�l �s izmos testfel�p�t�s�kr�l.

Gidran fajta kit�nik a FEI k�zbeni fegyelm�vel, ahol a fajt�k gyorsas�g�t, kitart�s�t/�ll�k�pess�g�t, reflexeit, �s b�tors�g�t n�zik. M�rete: 15,3-17 marok lehet magas�ggig. Kit�telek a fajt�hoz tartoz�shoz: 4 gener�ci�ra visszamen�leg igazoland� a l� �seinek sz�rmaz�sa (csak gesztenyepej/pej sz�n�, melegv�r�, Arabian, Anglo- Arabian fajta lehet), ezenk�v�l a minim�lis m�rete 15,2 marok. Vesz�lyeztetett fajta, az eg�sz vil�gon kevesebb mint 200 egyede van!  A GIDR�N FAJTA KIZ�R�LAG CSAK S�RGA SZ�NBEN L�TEZIK. Az a l�, amelyiknek az �sei k�z�tt tal�lhat� olyan, amelyik fajtatiszta gidr�n, m�g nem lesz gidr�n fajt�j�. A gidr�n fajt�ban a s�rg�t�l elt�r� b�rmely sz�n kiz�r� ok.